Községek Magyarországon
fejlec

Kajdacs község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Tolna megye
Kistérség: Paksi kistérség
Lakosság: 1384 fő
Terület: 37.73 km2
Népsűrűség: 36,68 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 75

Fekvése

A község a Duna-Sió közén, a Mezőföld déli részén terül el. A település a 63-as számú főútról (Szekszárd-Székesfehérvár) könnyen megközelíthető. A falutól távolabb található vasúti megállóhely közvetlen összeköttetést biztosít a főváros és Kajdacs között.

Megközelíthetősége
  • Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A megállóhely Nagydorog és Kölesd-Alsótengelic között található.

Története

A kis falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként méltó említésre, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került. A magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát, és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra. János király Perényi Pétert augusztus 18-án átadta II. Szolimán szultánnak, ő maga pedig hűbéri kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi uralmát.

A falu a középkorban a környék egyik legnépesebb települése volt. A szekszárdi vilajet összeírása szerint 1572/73-ban Kajdacson 32 családfő fizetett adót. A török kiűzése után a megye új birtokosai között megjelentek a XV. században Liptó megyében birtokot szerző Sztankovánszkyak is. A család, amely a Tolna megyei Kajdacsra házasság és birtokcsere révén került 1724-ben, a XIX. századi megyei közéletben jelentős szerepet játszott.

Nevezetességei

Sztankovánszky kastély

A falu központjában találató jelenleg tanintézményként üzemel,a Sztankovánszky családról bővebben a falutörténetben olvashat.

Sztankovánszky mauzóleum

A Sztankovánszky család mauzóleuma a falu szélén található.Az épületet Sztankovánszky Imre fia, János építette a család részére 1876-ban ,apja sírja is idekerült.A mauzóleumot a kor legünnepeltebb mestere Ybl Miklós tervezte segédjével Ney Bélával.A bejárat feletti Keresztvivő Jézus domborművet Sommer Ágoston pesti szobrász készítette.Az egykori üvegablakait Müchenből hozatták. A kifosztott és omladozó kápolnát 1988-ban szépen helyreállították.

Következő községek

Kakasd | Kákics | Kál | Kalaznó | Káld | Kálló | Kallósd | Kállósemjén | Kálmáncsa | Kálmánháza | Kálócfa | Kalocsa | Káloz | Kám | Kamond | Kamut | Kánó | Kántorjánosi | Kány | Kánya | Kányavár | Kapolcs | Kápolna | Kápolnásnyék | Kapoly | Kaposfő | Kaposgyarmat | Kaposhomok | Kaposkeresztúr | Kaposmérő | Kapospula | Kaposszekcső | Kaposszerdahely | Kaposújlak | Kaposvár | Káptalanfa | Káptalantóti | Kapuvár | Kára

További községek

Somogybabod | Sásd | Gyalóka | Ecséd | Pilisvörösvár | Felsőtárkány | Esztergom | Garbolc | Jobaháza | Bácsalmás | Kutasó | Fonó | Tényő | Neszmély | Szálka | Bükkszenterzsébet | Borsodgeszt | Balatonboglár | Tiszafüred | Kétpó | Kozmadombja | Tompa | Hahót | Mezőgyán | Mérk | Dunaszeg | Csögle | Borjád | Szűcsi | Nagyszakácsi | Ráckeve | Ötvöskónyi | Kastélyosdombó | Egerbakta | Csesztreg | Szentistván | Tura | Nyírmeggyes | Nagyberény | Nemesdéd | Homokbödöge | Koppányszántó | Zalaszegvár | Karancskeszi | Dámóc | Kisar | Vásárosnamény | Sényő | Perbál | Feldebrő